Share This Post

Európai Tanács / Európai Unió Bírósága / Hírek / Hírek és politika / Kiemelt hírek / Migráció / bevándorlás / Videó

Megkezdődött a kvótaper

// Frissítés: “Nyílt összecsapás volt Brüsszel és Magyarország között”

Az első igazi nyílt összecsapás volt szerdán Brüsszel és Magyarország között – így reagált a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a szerdán kezdődött kvótaperre budapesti sajtótájékoztatóján.

Tuzson Bence hangsúlyozta: Brüsszel döntése a betelepítési kvótával kapcsolatban nagyon ingatag jogi lábon áll.

Szerinte a létrehozó szerződés alapján az uniónak nincs joga olyan döntést hoznia, hogy egy országba betelepítsen másokat, azzal megváltoztatva annak összetételét.

Az államtitkár az első igazi nyílt összecsapásként jellemezte az Európai Unió Bíróságán folyó tárgyalást Brüsszel és Magyarország között.

A kormány érvei eljárásjogi alapokon állnak

Mint mondta, a kormány érvei jórészt eljárásjogi alapokon állnak, ezek közül pedig az a legfontosabb a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmussal szemben, hogy az uniót létrehozó szerződés alapján a közösségnek nincs joga döntést hozni betelepítésről, egy ország összetételének, népességének, kultúrájának megváltoztatásáról.

Tuzson Bence kiemelte: az ilyen döntések ellentétesek több uniós elvvel és a genfi egyezménnyel is. Utóbbival kapcsolatban jelezte, az kifejezetten tiltja azt, ha egy bevándorló menekültstátuszt kap egy adott országban, akkor őt onnan áttelepítsék egy másikba. Szóvá tette azt is, hogy az uniós döntéshozatalban nem kérték ki a nemzeti parlamentek véleményét.

Értékelése szerint a kvótaper “elvi éllel” tudja eldönteni azt a kérdést, hogy a nemzeti érdekek tudnak érvényesülni a bíróság előtt, vagy csak Brüsszel döntésére hallgat a testület és ennek megfelelő lesz a döntés is. Az államtitkár felidézte, hogy több határozat is született már a kérdéskörben, például az önkéntes áttelepítésre vonatkozó tanácsi döntés, majd egy erőteljesebb bizottsági határozat, amely a kötelező betelepítésre vonatkozott.

Jogalkotási folyamatot is indult

Noha a döntés egy meghatározott létszámra vonatkozott, az Európai Bizottság a korlátok nélküli betelepítési rendszer felé mutató jogalkotási folyamatot is indított – tette hozzá, jelezve: ennek elvi jelentősége van, azaz ha az országok elfogadják meghatározott számú bevándorló befogadását, akkor minden akadály elhárul az elől is, hogy felső korlát nélküli mechanizmus induljon el Európa-szerte.

Kifogásolta azt is, hogy nem vették figyelembe, hogy az uniós belügyminiszterek bizottságában nem volt egyhangú döntés, mivel mások mellett Magyarország, Románia és Szlovákia is tiltakozott a kvóták ellen. Ezt követően döntött úgy az Országgyűlés, hogy bírósághoz fordul, s így határozott Szlovákia, valamint csatlakozott beavatkozóként Lengyelország – ismertette.

Tuzson Bence kérdésre azt is elmondta, a kvótaper várhatóan nyár végén zárul le.

híradó.hu

Megkezdődött a kvótaper

A menedékkérők elosztását célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet tárgyalta meg szerdán az Európai Unió Bírósága.

A tárgyalás a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

A kvótarendszer természeténél fogva alkalmatlan volt a helyzet kezelésére

A magyar kormányt Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője képviselte, aki elmondta, hogy a keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból.

Hozzátette, az érvek sokasága már önmagában is jelzi, hogy “milyen ingatag jogi talapzaton áll” a kérdéses rendelet, amelyet úgy fogadtak el, hogy a “legelemibb eljárási szabályok sem lettek figyelembe véve”. Fehér kijelentette, Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja.

Mint mondta, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony módot találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések “erőltetése” fontosabb lett, mint a tényleges megoldás.

A főosztályvezető szerint a kvótarendszer természeténél fogva “nyilvánvalóan alkalmatlan” volt a helyzet kezelésére. Ezt az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át a tagországok között – vélekedett. Fehér azt is sérelmezte, hogy Magyarország nem kívánt a mechanizmus kedvezményezettjévé válni, mert azzal elvi alapon nem ért egyet, így azonban az országra az egyértelmű szükséghelyzet ellenére is terheket róttak.

Az Európai Unió Tanácsának képviselője szerint elfogadhatatlan a magyar álláspont

Az Európai Unió Tanácsának képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: a kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni.

Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban (MTI/EPA/Julien Warnand)

Rámutatott, hogy Magyarország szükséghelyzetben részben vagy akár egészben is mentesülhetett volna kötelezettségeinek teljesítése alól, mint Svédország vagy Ausztria, a jog azonban nem ismeri el azt a fajta megoldást, amelyet a magyar hatóságok választottak.

Hangsúlyozta, hogy bár valóban rendkívül magas volt a határátlépések és a beadott menekültügyi kérelmek száma Magyarországon, ténylegesen azonban mindössze 545 ember kapott menedékjogot az országban 2015-ben, tavaly pedig 440. A szakértő úgy vélekedett, hogy igenis kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel a menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is a magyar példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer.

Kiemelte emellett, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén. Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét – fogalmazott.

Németország képviselője teljes mértékben egyetért a tagországok kormányait képviselő tanáccsal

A felperesek oldalán beavatkozó Lengyelország képviselője elsősorban a menedékkérők elosztása jelentette biztonsági kockázatokat hangsúlyozta. A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe.

Németország képviselője azt közölte, hogy teljes mértékben egyetért a tagországok kormányait képviselő tanáccsal, és úgy vélte, hogy nem kellene helyt adni a kérelemnek. Az olasz felszólaló fontosnak tartotta kiemelni, hogy a határozatot legitim módon fogadta el a belügyi tanács, illetve leszögezte, hogy a bíróság ítélete a jövőbeli menekültügyi politika számára is irányt mutathat.

híradó.hu

Share This Post

Leave a Reply